56.rész ♕ (Második évad 2.rész)

Köszönöm, hogy ennyien írtatok megjegyzést az előző részhez. <3
Nagyon jól esett látni, hogy az új design is elnyerte tetszéseteket, mely kedves Ágica barátnőm műve! Szóval nagy tapsot neki! :))

~ Twitter: https://twitter.com/FanniRitz
Ha írsz, akkor visszakövetlek! :) [új! a régi sajnos megsemmisítette magát a túlterhelés miatt. :$ RIP régi Twitter-em!]
~ Illetve itt nyugodtan kérdezgethettek: http://ask.fm/fanier [bármiről, bár nem nagyon szeretem...].

Közérdekű!!! 
Olyanok is tudnak mostantól kommentet/megjegyzést írni, akiknek nincsen semmiféle felhasználójuk!!!

És akkor itt is lenne a folytatás. Azt hiszem belevágtam a lecsóba!... [anyám...hogy ez mennyire nem volt vicces!] Nem a leghosszabb, de tartalmas! :))

- Komolyan beszélsz?
- Igen. Visszajöttem!
- A srácok meg fognak őrülni örömükben- mondta, miközben már a nappaliba sétáltunk.
- Tina!- kezdtem komolyan.- Nem szeretném, hogy megtudják.
- Miért?- nézett értetlenül, már a kanapén ülve.
- Nehéz lenne. Mellesleg miért gondolod, hogy örülnének? Itt hagytam őket, egy szó nélkül.
- Attól még szeretnek! Amúgy hol laksz?
- Kivettem egy hotelszobát pár napra.
- Itt is aludhatnál.
- Az előbb mondtam, hogy miért nem szorgalmazom az ötletet.
- Rendben. De azt gondolom tudod, hogy ez nem fog sokáig titokban maradni.
- Remélem nem fogod magad elszólni.
- Hogy én?!
- Akkor ki más mondaná el nekik? Csak te tudsz rólam- nevettem fel.
- Hupsz! Igaz...
- Szóval, valami történt ebben az eltelt két hétben?- dőltem kényelmesen hátra azon a kanapén, amin már másfél éve nem ültem.
- Styles-nak már nincs barátnője.
- Gyors volt... Más?- kérdeztem, de próbáltam érzelemmentes lenni.
- Azt hiszem nincs.
- Niall-el meg vagytok?
- Persze. Olyan kis édes- áradozott barátjáról.
- Azt hiszem ennyi információ elég lesz mára. Még be kéne nézzek az új irodába.
- Oké. De aztán hívjál!
- Te meg tartsd a szádat húgi!- kacsintottam rá, majd kikísértem magam az otthonomból. Mármint a régi otthonomból.
Éppen szálltam be a leintett taxiba, mikor egy fekete Range Rover állt meg a háznál. Amilyen gyorsan csak tudtam, bezártam a kocsiajtót. Reméltem, hogy nem vettek észre a kiszálló fiúk.


Harry szemszöge:

Mikor leállítottam az autót, egy barna hajú lány szállt be az előttünk álló taxiba. Ismerős volt, de nem mertem arra fogadni, hogy az a lány az, aki másfél éve összetörte a szívemet. Különben is, Liának vörös haja van...
Megráztam a fejem, majd a banda után mentem.


*** Visszatekintés, Harry szemszöge ***

- Többiek?- kérdeztem a nappaliban ülőket.
- Nem tudom. Szerintem vásárolni mentek- válaszolt Niall, majd visszafordult a tv felé. Én is leültem közéjük, majd a bugyuta sorozatot kezdtem bámulni.
- Megjöttünk!- mondta Zayn, majd becsapódott közénk.
- Lia?- kérdezte Louis.
- Ő... Nos...- kezdett el magyarázkodni Zayn, majd segítségkérően Tinára nézett.
- Leila elment- jelentette ki halál nyugodtan.
- Hová?- kérdezte értetlenül Niall.
- El- mondta Zayn is.
- Miért?- kérdeztem kétségbeesetten.
- Harry, már azelőtt eldöntötte, mielőtt kibékültetek volna.
- Mit döntött el?- kérdeztem egyre idegesebben.
- Hazaköltözött.
Azonnal felpattantam, és a slusszkulcsommal kezemben indultam az ajtó felé.
- Harry, az Isten szerelmére! Franciaországig csak nem vezethetsz!- mondta Zayn.
- Franciaország?!
- Igen- bólintott Tina, majd beült Niall ölébe.
Csalódottan vágtam le a kulcsokat a nappaliban elhelyezkedő dohányzóasztalra, majd a telefonomat kivéve a zsebemből, azonnal tárcsáztam Lia számát.
Ez csak egy rossz vicc! Ez csak egy rossz vicc!
Kicsengett, de az illető nem vette fel. Vagy negyedszerre próbáltam meg, de akkor már rögtön a hangposta jelentkezett.
- Na?- kérdezte halkan Liam.
- Semmi- vágtam földhöz a készüléket.- Miért nem szóltatok?
- Nem lehetett. Megkért rá, hogy ne tegyük- válaszolt Tina.
- Utána megyek!- mondtam elszántan.
- Harry!- kezdte sajnálkozóan Tina.- Arra is megkért, hogy ne keresd többet. Nem szeretne veled lenni.
Ekkor olyan érzésem támadt, mintha egy tőrt szúrtak volna a szívembe. Lassan körbenéztem a szobában, és mindenki úgy nézett, mint Tina. Sajnálkozás...
Fújtattam egy nagyot, majd gyors léptekkel a szobámba mentem. Becsaptam az ajtót, és elkezdtem a bekeretezett közös képeket dobálni. Nem érdekelt, hogy hány apró darabra törnek szét, és az sem, hogy esetleg a talpamba áll egy két üvegszilánk.
Semmi sem érdekelt!


*** Jelen, Leila szemszöge***

Az új hely nagyon szép volt. Elnyerte a tetszésemet. Főleg a letisztult színek mindenhol. Élvezetes lesz a munka. Juliette felhívott, hogy már az első megrendelő fel is hívta őt. Megkérdezte, hogy tudnám-e fogadni a személyt ma. Még szép, hogy igent mondtam. Úgy is a hatalmas kanapén terpeszkedtem ami az irodám egyik falánál volt.
Mivel még nem volt asszisztensem, ezért magamnak kellett a vendéget beengedni.
- Jó napot! A nevem Gemma Styles- mosolygott rám, és megláttam a gödröcskéket az arcán. Le sem tagadhatná a rokoni szálakat Harry. Milyen régen is láttam...
- Jó napot! Leila Butler vagyok. Miben segíthetek?- mosolyogtam vissza, csak az illem miatt. Különben, már kirohantam volna a helységből. Sőt a világból is.
- Az egyik barátnőm ajánlotta a céget- mondta, mikor már leült velem szembe.
- Szívesen vállalnám a munkát, bár még csak most érkeztem Londonba.
- Csak a találkozó miatt vagyok itt. Meg persze az öcsémet is meglátogatom.
- Pompás!- szólaltam meg az utolsó mondata után.- Esetleg kérhetnék egy telefonszámot, melyen utol tudom érni?
- Persze!- mondta mosolyogva, majd lediktálta azt. Ezek után kikísértem, elköszöntünk egymástól, és elment.
- Mi a szart fogok csinálni?!- kérdeztem hangosan magamtól, majd lecsúsztam a földre az ajtónak támaszkodva.