8.rész

- Ugye nem zavarunk?- kérdezte vigyorogva Zayn.
- Hülye kérdés. Persze, hogy zavarunk- verte tarkón Louis, és Zayn kezéből kiesett a telefonja.
- Nem zavartok- mondtam még mindig sokkos állapotban.
- Innivalóért jöttünk- mondta Louis.
- Oké. Adom. Többiek?- hadartam miközben a hűtő felé mentem.
- Tina és Niall jól kijönnek egymással- mondta Louis újra.
- De ahogy láttuk ti sem feszkóztok Harry barátommal- jegyezte meg Zayn.
- Mit láttatok?- kérdezte a hátuk mögül Tina kikukucskálva, és mellette Niall is felbukkant.
- Harold smárolt a nővéreddel- adta a választ Zayn.
- Mi?- dülledtek ki Tina szemei.
- Igen. Képet is csináltam- mondta büszkén.
- Utállak- mondtam neki és kinyújtottam rá a nyelvem. Egyszer kinyírom azt a gyereket! És még csak egy napja ismerem...
- Hazza harapd le!- utalt Niall a kilógó nyelvemre.
- Muti a képet- mondta Tina nevetve.
- Na, még a húgom is ellenem van- fogtam a fejem.
Oda álltak a telefon fölé, én meg elkezdtem keresni a palacsinta hozzávalókat, hiszen sehogy sem álltam vele.
- De édesek vagytok- nyávogott Tina.
- Semmi sem történt- bizonygattam.
- Pedig jól mutattok együtt- mondta Niall.
- Harold- néztem a névhez tartozó személyre.
- Igen?- kérdezte mézes-mázosan.
- Menj el a fiók elől és magyarázkodj helyettem is.
Ennek az lett az eredménye, hogy nem mondott semmit a csókról, csak annyit, hogy jó volt. Na köszi. Ki lettem segítve egy félkegyelmessel, aki tényleg jól csókol...
- Ha nem baj, nekem szükségem lenne a terepre- jegyeztem meg a konyha közepén álló ötösnek.
- Igen is asszonyom!- szalutált Tina. A fiúk elkapták az innivalót és a poharakat, majd bevonultak a nappaliba. Viszont egy valaki ott maradt. Nem más mint Harry!
- Maradhatok?- kérdezte félénken.
- Igen, de többet ne bizonyíts be nekem semmit.
- Ne mond, hogy nem élvezted.
- És mi van, ha azt mondom, hogy nem?- néztem rá összeszűkült szemöldökkel.
- Megsértődök- adta az egyszerű választ.
- Merre van a mosdó? Eltévedtem- jelent meg az ajtóban Zayn.
- Vagy nem figyeltél arra, amit Tina mondott, vagy meg akartál lesni minket- sorolta a variációkat Harry.
- Lebuktam- mosolygott.- További jó szórakozást- kacsintott és elment valamerre. Gondolom a WC felé. Komolyan, mostantól minden percben ránk fognak nézni?
- Így sosem lesz kajánk- szóltam a szűkszavú főzőtársamra.
- Akkor lássunk hozzá- csapta össze a tenyereit. Elkezdtem keverni a tésztát, ő meg ott állt mellettem és nézett.
- Valamit segítsek?- kérdezte meg.
- Pakold elő a tányérokat. A hűtő melletti bal szekrényben vannak.
- Oké- lehajolt az említett helyre, és kivillant a munkásdekoltázs, azaz a fehér Calvin Klein alsója. Ezt most direkt csinálja? Nem mintha zavarna, csak vicces, hogy mindene kilóg... Úgy gondoltam, nem foglalkozom többet ezzel a "tinilányoknak felfoghatatlan jelenséggel" és elkezdtem kisütni az első palacsintát, amit még követett jó pár darab. Amíg ezen ügyködtem ő már ki is pakolta azt amit kértem és vissza vándorolt mellém.
- Hogy haladtok?- kérdezte a húgom a konyhába belépve. Ezek tényleg ellenőrizgetnek minket?!
- Jól- válaszolta Harry helyettem.
- Tudsz egy kicsit jönni?- nézett rám kérlelően Tina.
- Még meg kell csináljam őket- utaltam a palikra.
- Hagyd, átveszem addig- ajánlotta fel Harry.
- Oké, de ne gyújtsd fel a konyhát- kértem tőle.- Mit akarsz?- kérdeztem már Tinát, mikor az előszobában álltunk.
- Most tudtam elszabadulni észrevétlenül Mi volt az a csók?
- Harry bebizonyította, hogy nem meleg.
- Megkérdezhettél volna engem is...
- De ez így biztos volt. Hallom Niallal jól kijöttök...
- Igen. Jó fej- mondta röviden.- Vissza kéne menjél Harryhez.
- Ugye szólsz, ha valami van?- kérdeztem komolyan tőle.
- Igen. Te lennél az első- válaszolt és átölelt.
- Boldogulsz?- kérdeztem már a "szakácsot".
- Igen.