17.rész

Louis romantikus filmet akart nézni, Harry és Zayn horrort, Niall pedig mesét... Azon versengtek, hogy ki tudja előbb a DVD lejátszóba betenni a kiválasztott filmet. Érdekes, hogy egy DVD sem tört ketté, a nagy veszekedésben. Mi addig a lányokkal elfoglaltuk a helyünket a kanapén, és jót szórakoztunk rajtuk.

Végül valami horrort kezdtünk el nézni, ami egyáltalán nem nyerte el a tetszésemet... Tudni kell rólam, hogy nagyon félős vagyok. Hol Zayn-be, hol pedig Harry-be csimpaszkodtam, a kezüket szorítottam, vagy éppen az arcomat a mellkasukba temettem. Remélem egyikük sem hitte, hogy ez valamit jelent... Szimplán be voltam szarva! Louis is hasonlóképpen reagált a filmre, csak ő Eleanor ereit szorított el, sőt néha fel is sikkantott.

- Végre vége!- sóhajtottam fel Louis-val egyszerre.

- Csak nem féltél?- kérdezte Zayn.

- Soha többet nem nézek ilyet!- jelentettem ki.

- Miért? Tök jó volt- mondta Tina.

- De én nem bírom!

- Szerintem nézzünk meg valami vígjátékot ezek után- javasolta Louis.

- Én megyek aludni, hogy holnap tudjak csápolni az első sorban- mondta Tina, és egy ásítás követte a kijelentését.

- Én is elteszem magam holnapra- mondta Niall.

Így ők felmentek az egyik vendégszobába. Liam éppen abban a pillanatban lépett be az ajtón, mikor mi egy másik filmet kerestünk.

- Sziasztok-, köszönt halkan.

- Szia-, köszöntünk neki.

- Szólni jöttem, hogy megérkeztem. Megyek aludni. Jó éjt nektek!

- Jó éjt!

- The Proposal (Nász-ajánlat)!- kiáltott fel Louis.

- Mi van?- néztem rá hülyén.

- Azt nézzük!- lelkesedett fel Harry is.

- Rendben.
Louis boldogan kapcsolta be a filmet, majd kényelmesen elhelyezkedett Eleanor mellett. Imádom, Sandra Bullock-ot, és most sem csalódtam benne. A film közepén Harry összekulcsolta ujjainkat, Zayn pedig a vállam felett vetette át hanyagul azt. Mivel nem akartam ennél kellemetlenebbül érezni magam -mint például, hogy Zayn is megfogja a kezemet-, kimentem a mosdóba. Szerencsémre éppen összefutottam Tinával félúton.
- Segíts!- mondtam segélykérően, és válaszra nem várva behúztam a fürdőszobába.
- Miben?- kérdezte elég álmosan. Szerintem már félálomban volt.
- Először is: Új a pizsamád? Másodszor pedig: Én csak barátkozok. Miért nyomulnak?
- Igen új. Kik?
- Tina, te nagyon álmos lehetsz... Liam-nek és Louis-nak barátnője van. Niall veled enyeleg. Még is, kik maradnak?!- számoltam idegesen az ujjaimon.
- Zayn és Harry?
- Nem a kerti törpék...
- Oké, oké- tette maga elé a kezét védekezés képpen.
- Szóval?- siettettem.
- Legyél olyan, mint amilyen szoktál lenni.
- Köszi. Sokat segítettél- intettem le, és kimentem a helységből.
Vettem egy mély levegőt, majd kifújtam, és beültem a két fiú közé. Meglepődtem, hogy egyikük sem nyomult. Vagyis tulajdonképpen örültem neki. Louis mosolyogva nézett rám, mire kérdő fejet vágtam. Megrázta a fejét, majd visszabújt Eleanor karjai közé. A film közben nem történt semmi különös, azt leszámítva, hogy elaludtam körülbelül az utolsó tíz percben.
Ásítottam egyet, majd kinyitottam a szememet. Tök sötét volt mindenhol, csak az utca lámpái (szerk.: mikor először gépeltem be lámái-t írtam, a lámpái helyett x'D...) világítottak be, adva egy kis fényt az eligazodáshoz. Kibotorkáltam a konyhába, elővettem egy tiszta poharat, és töltöttem magamnak a hűtőből kivett narancsléből.
Valaki hirtelen a szám elé tette a kezét, mire lefagytam. Szívem szerint sikítottam volna egyet, de ugye nem tudtam...
- Csak én vagyok- mondta lazán Zayn, és elengedte a számat.
- Megijesztettél!- ütöttem egyet a mellkasára, mire elmosolyodott.
- Van ilyen kicsi lány!
- És mi jót csinálsz idelent?- érdeklődtem.
- Szomjas voltam.
- Szoktatok a kanapén aludni?
- Igen. És rohadt kényelmetlen! Nem is tudom, hogy tudtál elaludni...
- A kényszer nagyúr...
- Igaz! Akkor feljössz?- kérdezte reménykedve. Bólintottam, és követtem a szoba felé vezető úton.

16.rész

Louis rosszallóan megrázta a fejét, és folytatta az Eleanorral való beszélgetését, amit gondolom mi szakítottuk félbe Harryvel.
Leültem a Tina melletti szabad helyre, mire ő rögtön félrehívott. Tessék... Végre leülök és még akkor is csesztetnek...
- Mi van?- kérdeztem szenvedő hangon.
- Mi az, hogy mi van?! Én kérdezhetném ugyan ezt!- mondta mérgesen. Kb olyan volt, mikor apa kérdőre vont a kimaradásaim miatt...
- Semmi sincsen. Elvagyunk és kész. Ezt a témát, már amúgy is megbeszéltük- válaszoltam a vállamat vonogatva.
- Oké, de furák vagytok- jegyezte meg.
- Nem vagyunk azok! Legalábbis én nem.
Visszamentünk a helyünkre, és beleolvadtunk a beszélgetésbe. Pár perc múlva El és Louis bevonultak, hogy kiszedjék a sütőből a krumplit, Niall pedig a hússal foglalkozott.
- Mikor lesz már kaja?- kérdezte Harry.
- Majd- válaszolot lényegretörően Zayn.
- Addig bemegyek sörért. Ki kér?- állt föl Harry. Minenki feltette a kezét, kivéve Tina.
- Neked sem kéne- mondta nekem Tina.
- Tina- szisszentem rá.
- Nem!- mondta.
- Egy pillanat és jövök!- állt fel Harry.
- Várj, megyek veled!- állítottam meg.
- Mi ez a titkos kommunikáció, amit Tinával csináltok?- kérdezett rá a nappaliban Harry, mivel a konyhában éppen El és Louis ténykedtek.
- Nem szeretnék róla beszélni- mondtam oldalra fodítva a fejemet, hogy még véletlenül se nézzek a szemébe.
- Oké. De ha majd szeretnél, tudd, hogy én meghallgatlak.
- Köszi- mosolyogtam rá hálásan. Bementünk a konyhába, ahol Louis az imént kiáltott fel, mert megégette a nyelvét...
- Ezhh nagyhonh mehlegh!- mondta, miközben legyezte a száját. Mi elnevettük magunkat hárman, de Louis szúrós szemekkel nézett ránk.
- Adok rá egy gyógypuszit- mosolygott rá Eleanor.
- Ahh máhr shokkal jhobb!- mosolygott barátnőjére Mr. Carrot.
- Louis, fogd a krumplit! Eleanor, hozd a tányérokat és az evőezközöket! Lia, te a salátát vidd, én meg a söröket!- osztotta ki a feladatot Harry.
- Itt a kaja!- mondtam mosolyogva és letettem az asztalra a tálat. Lehuppantunk a helyünkre, és elkezdtünk enni.
- Ez marha finom lett!- mondta Zayn teli szájjal.
Bevallom, ezt a fajta reakciót Nialltől vártam... Ekkor ránéztem Tinára, aki éppen valamin halkan nevetett. Niall közelebb hajolt hozzá, mire haját a füle mögé tűrte. Szóval zavarban van a húgom... Hát ez nagyon édes! Elmosolyodtam. Azóta, hogy anya nincsen, most látom igazán boldognak. Tudom, ezt már elmondtam amikor a dedikálás volt, de napról napra boldogabb.
- Lia, itt vagy?- mozgatta meg a kezét Harry előttem.
- Mi? Ja igen- válaszoltam zavartan.
- Azt kérdeztem, hogy van-e kedved holnap délelőtt eljönni a próbánkra. A koncert előtt- mondta Harry.
- Nincsen ellenvetésem- vontam vállat.- Bakker! Holnap szombat van?- pattantam fel hirtelen.
- Öhh igen?!- válaszolta Harry zavartan.
- A picsába! El kell intézzek egy telefont. Egy perc és jövök- rohantam be a telefonomért.
- Oooké- mondta Harry felhúzott szemöldökkel.
Az előtérben megkerestem a táskámat, és kihalásztam belőle a telefonomat. Megkerestem a nevet és megnyomtam a hívás gombot.
- Szia. Hol vagy?- szólt a készülékbe kissé illuminált állapotban Nick. Ő a suli nagymenője, egyben az lb-m (Dorothy) ikertesója.
Tavaszi szünet záróbulit tart... Minden szünet utolsó pár napjában tart egy ilyet, és eddig mindig ott voltam, szóval remélem nem lesz belőle probléma, ha ma kihagyom...
- Szia Nick. Ezer bocsi, de közbe jött valami, és nem tudok menni.
- Semmi baj. Dorothy helyetted is iszik.
- Ne hagyd sokat vedelni!
- Csak vicceltem. Alig iszik. Ismered...
- Igen és téged is! Vigyázzatok magatokra, főleg a házra!
- Igen is anyuci- nyávogott úgy, mint egy óvodás.
- Szia. Puszilom a többieket- búcsúzkodtam.
- Átadom. Szia. Puszi.
Kinyomtam a mobilom és visszamentem enni a többiekhez.
Mikor végeztünk, még beszélgettünk egy kicsit, de elkezdett lehűlni az idő, ezért a nappaliban folytattuk a társalgást. A fiúk elkezdtek valami új kütyüről beszélni, így jobbnak láttuk a lányokkal, ha nekiállunk elmosogatni a koszos tányérokat, illetve elpakolni a tisztákat a helyükre...
Ez idő alatt jobban megismertül Eleanort. Manchesterben lakik, és ott is tanul egy gimiben. Az utolsó évét nyomja. A Hollister Co.-nál szokott modellkedni. Elmesélte nekünk, hogy Harry-n keresztül ismerték meg egymást Louis-val, és azt is megtudtuk, hogy 1D rajongó (volt).
Mesélt nekünk a fanokról is, akik először utálták. Meg, hogy milyen nehéz volt megszokni a fotósokat, bár mivel modellkedik, ez nem bizonyult olyan nehéznek.
El arról is beszélt, hogy milyen nehéz a fiúk nélkül néha hónapokig. Oké, tudnak skype-on beszélni, de az nem ugyan az, mint élőben.
Magyarán szólva mindent kibeszéltünk. Igazi csajos program: Mosogatás, pakolás, és közben beszélgetés. :)
Mikor mindent kitárgyaltunk és persze végeztünk a  teendőnkkel, visszamentünk a fiúkhoz, akik addigra már a DVD-s polc előtt álltak és veszekedtek...

Második díj! :)) (az első elszublimált valamerre...)

Köszönöm a díjat dy.06-nek! <3

1. Tedd ki a díjat!: ~ Megtörtént :) 

2. Írj magadról 5 dolgot!: 

~ Nagyon sokat utaztam már, de sajnos még Londonba nem jutottam el... :$

~ Szemüveges vagyok.

~ "Ami a szívemen, az a számon" típus vagyok.

~ Sokat beszélek.

~ Imádom a csokit! :P

3. Jelölj meg három embert!

~ dorah-alien (TH)

~ Életem értelme (by: Dottya) (nem 1D)

~ Tökéletes nyaralás (nem 1D)

Még egyszer nagyon szépen köszönöm a díjat és a sok olvasót! :))

I love you guys! <3

xoxo Fly.

15.rész

Bocsánat, hogy ez ilyen rövid lett, de így is siettettek már.
Mivel angolból vizsgázom és majd érettségizek, ezért kevesebbet lesznek részek, de mindig próbálok időt szakítani rátok!
Jó tanulást nektek! (hogy lehet a tanulás jó?!) x"D
Jó olvasást!

Bámultuk egymás szemébe... Hogy őszinte legyek, abban a pillanatban nem gondoltam semmire. Újra át akartam élni azt az érzést, amit nálunk a konyhában. Nem hinném, hogy szerelemről lenne szó. Csak a kémia működik köztünk, viszont az elég jól, ha az érintései járnak a fejemben....
Lenéztem a szájára. Kénytelen voltam. Azok a puha ajkak... Igaz csak egyszer érezhettem, de azóta is epekedem utána...
Leila Butler, ezt most hagyd abba! Ebből semmi jó nem fog kisülni...
Hirtelen a zuhanyrózsából elkezdett ömleni a víz. Felemeltem a tekintetem és kérdőn néztem szemébe. Megvonta a vállát.
- Elég nehéz vagy- mondtam neki, hiszen még mindig rajtam feküdt, és kezei a kád szélét fogták, hogy még véletlenül se tudjak kiutat találni.
- Te meg kényelmes- vont megint vállat, de esze ágában sem állt leszállni rólam.
- Ez volt az egyetlen váltóruhám.
- Majd adok neked valamit.
- Megint tiszta víz lettem...
- Megtörölközöl.
- Minek csináltad?
- Hirtelen ötlet volt.
- Elég hülye spontán ötleteid vannak.
- Te most vitatkozni akarsz?
- Igen- vágtam rá durcásan.
- Kiengeszteljelek?- kacsintott rám.
- Nem kell, de tényleg leszállhatnál rólam.
- Szerintem meg jó ebben a sarokkádban beszélgetni...
- Harry- szakítottam félbe.- Semmi kedvem sincs a hülye kis játékaidat játszani. Oké, hogy a testi vonzalom megvan közöttünk, de ebből semmi sem lesz!- mondtam ki neki kerek-perec, amit gondolok.
- Csak barátok?
- Csak barátok.
Végre leemelte a nehéz testét az enyémről. Kiszállt a kádból, és megrázta a haját úgy, mint ahogy a kutyák szokták. A vízcseppek mindent beterítettek a fürdőben. Rosszallón megcsóváltam a fejemet és én is kikecmeregtem a méretes fürdőalkalmatosságból. Harry megdobott egy törölközővel, és utána kivonult a helységből. Hamar vissza is tért egy szürke melegítőalsóval és egy sötétkék Jack Wills pólóval. Letette a mosdókagyló szélére és újra kiment. Hamar megtörölköztem és felvettem a tőle kapott ruhát. Miután végeztem, lerohantam a konyhába. Harry éppen az almát szeletelte a salátába, hiszen én az ujjvágásom miatt félbehagytam. Gondolom meghallotta a lépteimet, mivel megfordult.
- Köszi a ruhát- mutattam végig magamon.
- Szívesen. Igazán jól áll. Merészkedtem befejezni a salátát. Ugye nem baj?
- Nem. Dehogy.
- Végeztem- csapta össze a kezeit.- Visszamegyünk a kertbe?
- Ja. Mehetünk.

- Hát ez félre érthető. Mit keres rajtad Harry ruháj?- Louis kérdezett a többiek, meg értetlenül néztek ránk Harryvel...
- Ti mit csináltatok?- szólalt meg az ámulatból Tina.
- Elvágta az ujját, én pedig lekezeltem a sebet- válaszolta tömören Harry.
- És miért vizes a hajatok?- vonta föl szemöldökét Zayn.
- Beestünk a kádba és Harry kinyitotta a csapot- válaszoltam.

14.rész

Köszönöm a sok-sok kommentet! Nagyon jól esett, hogy ennyien várjátok az új részt, és hogy vannak új olvasóim is. :)

Erről a részről csak annyit mondanék, hogy Barbi nélkül nem jött volna létre... Szóval csóközön neki és nagyon köszönöm a támogatását és az írását...

Jó olvasást! :))


Hazafele úton a két fiú felvázolta nekem, hogy milyen fan típusok vannak és azt is elmesélték, hogy melyiket szeretik a legjobban. Mondjuk alig értettem valamit belőle, mivel egymás szavába vágva beszéltek...
Mikor megérkeztünk azonnal kipattantam az autóból, és berohantam a házba, azon belül pedig Harry-ék lakásába.
- Eddig bírtad őket?- kérdezte El, mikor a konyhába értem.
- Nem. Csak szomjas vagyok- válaszoltam, kivettem egy poharat a szekrényből és megtöltöttem csapvízzel és egy húzásra megittam.
Harry rontott be a konyhába teli kezekkel. Ledobta a szatyrokat a pultra és azonnal átölelte Louis-t. Louis persze nem ellenkezett, hanem még bele is markolt Harry hátsó felébe.
- Hoztunk neked valamit- jelentette ki Zayn, mikor ő is megérkezett a körünkbe.
- Ajándék?- csillant fel Louis szeme és azonnal elengedte Harry-t.
- Igen. Fél kilónyi tömör gyönyör- mondtam neki, majd elővettem az egyik szatyorból az "ajándékot".
- RÉPA!!!- kiáltott fel lányokat megszégyenítő hangon.
- Jól látod- jegyezte meg Zayn.
- Lia ötlete volt- mondta büszkén Harry, és átkarolta a vállamat.
- Semmiség- legyintettem.
- Köszönöm- jött oda hozzám Louis és egy csontropogtatós öleléssel jutalmazott.
- Ha szeretnél még az életben ajándékot kapni tőlem, akkor engedj el, mert szétroppantasz.
- Ohh... Bocsesz- úgy tett, ahogy mondtam és rám vigyorgott.
- Kimegyek a kertbe megnézni, hogy hol tart a hús- mutattam a hátam mögé, kivettem az egyik cigisdobozt a szatyorból és elindultam a kert felé.
- Már meg is érkeztetek?- kérdezte Tina.
- Amint látod. Hogy haladtok?
- Egész jól- forgatott az egyik husin egyet Niall.
Kibontottam a dobozt, és kivettem belőle egy károsító szálat.
- Valaki megdob egy öngyújtóval?- kérdeztem a sütögető párost.
- Nálam nincs- válaszoltak egyszerre.
Betettem a számba a szálat, és beszaladtam a házba. Előkotortam a Zayn-től kapott gyújtót és visszabattyogtam a kerti asztalhoz. Leültem az egyik székre.
Pár másodperc múlva már "élveztem" a károsító tevékenységet, amit persze Tina sosem nézett jó szemmel, de inkább ez, mint az amiket előzőleg tettem... De erről majd később...
Hamarosan mindenki megjelent és befoglalt egy széket.
- A krumpli kb. háromnegyed óra múlva készen van- mondta El.
- Akkor ezt elszívom, és bemegyek megcsinálni a salátát- mutattam a cigire. Louis bólintott egyet, és a csillagos eget kezdtük el kémlelni. Mindenki hallgatta az este csöndjét, kivéve egy valaki... Találgathattok...
- Amúgy Harry nagyon kedvel téged- súgta a fülembe Louis. Ki más?! Szerencse, hogy senki nem hallotta meg...
- Én szerintem bemegyek és megcsinálom a salátát- mondtam gyorsan, majd elnyomtam a cigit és befelé indultam.
Amikor beértem a konyhába hirtelen megcsapott valami nagyon jó illat, mire mélyet szipantottam a levegőből. Mi tagadás, készül a krumpli... Kinyitottam a szekrényt, amibe gondoltam, hogy megtalálom a keresett tálat. Szerencsémre pont jó helyen jártam. Dalolászva pakoltam ki a hűtőből a hozzávalókat a pultra amikor valaki egyszer csak megszólalt a hátam mögött.
- Ne segítsek?- kérdezte Harry mire megfordultam és belevesztem a gyönyörű szemeibe. Hazudnék, ha azt mondanám nem gondoltam át azt, amit Louis mondott nekem a teraszon... Hirtelen köpni nyelni nem tudtam majd erőt vettem magamon és megszólaltam.
- Hát ha akarsz- próbáltam egyenletesen lélegezni.
- Rendben. Mit csináljak?- kérdezte egy halvány mosoly kíséretében.
- Mondjuk megmoshatnád, megpucolhatnád és felvághatnád a répákat- adtam ki az utasítást, mire felvetett.
- Értettem asszonyom!- mondta katonásan mire én is felnevette.
Harry a répát készítette elő én addig a saláta többi részét csináltam. Felszeleteltem az ubit, a paradicsomokat, tettem a salátába egy kis mozzarellát, majd kerestem valami fűszer lötyit, ami kicsit még jobban megbolondítja és mégjobban kihozza az ízeket.
Eközben Harry is végzett a saját feladatával és az alapanyagokat egybe öntöttük és össze kevertünk. Hirtelen eszembe jutott valami.
- Van itthon alma?- kérdeztem.
- A hűtőben biztos van nézd meg- mondta értetlenül. Oda mentem a nagy szerkezethez, kinyitottam és elkezdtem keresni... Szerencsém találtam is 2 darabot, amit ki is vettem a hidegből, majd megmostam, meghámoztam és elkezdtem felszeletelni.
- Minek kell az alma?– kérdezte Harry miközben árgus szemekkel figyelte, hogy mit csinálok.
- A salátába kell, így még finomabb lesz– feleltem.
- Salátába alma... hmm az érdekes...- mosolygott miközben még mindig engem figyelt.
- Hidd el, ha megkóstolod, imádni fogod.
És igen megtörtént hogy már megint béna voltam és elvágtam az ujjamat! Remek gratulálok magamnak! Gratulálok Leila Butler! Hogy milyen szerencsétlen vagyok...
- Jól vagy?- nézett rám aggódó tekintettel Harry.
- Persze ez csak egy kis vágás. Nem halok bele– mondtam, bár nem mondom hogy nem fájt sőt... A vér látványát se bírom, de hát ez van ha valaki olyan béna mint én...
- Jobb lesz ha lefertőtlenítjük és beragasztjuk– fogta meg a kezemet Harry és bevezetett a fürdőbe ahol kinyitotta a szekrényt és elővett egy krémet és egy ragtapaszt, majd lemosta az ujjam és szépen óvatos mozdulatokkal bekente a kezem. Az enyhe kifejezés, hogy k*rvára fájt, így érthető, hogy összeszorított szájjal ültem a kád szélén. Hamar le is ragasztotta, így nem szenvedtem sokáig, bár tény és való, hogy próbált óvatos lenni...
- Köszönöm- néztem rá hálás tekintettel.
- Nincs mit- nézett rám mosolyogva és nem bírtam ki, hogy ne mosolyodjak el én is. Aztán egyre közelebb jött hozzám. Szinte már alig volt pár cent a szánk között, mikor hirtelen megcsúszott az épp kezem a kád szélén és háttal beleestem... Vagyis estünk, mivel Harry még mindig fogta a sebesült kezem...